– boldog vagy?
– hát, persze. van lyuk a seggemen!
– nekem is. mégsem vagyok boldog.
– szegény…
– koldus!
– mindegy. a boldogság nem olyan nagy dolog. beéred azzal amid van. ez, pontosan elég. mértékletesség. szerénység. alázat. hogy ma is megláttam a felkelő napot. még, ha felhő takarja is. ott van, és én élek. attól, hogy tudom: ott van. ennyire egyszerű. ettől minden jó. minden pillanatért hálás vagyok. ez a boldogság.
– milyen szépen átkeretezted. ügyes vagy!
– mit kereteztem át?
– az oxigént. a szívdobbanást. a semmit.
– a semmit? de, hát… van. mi a van, ha ez semmi?
– ami nincs!
– elkárhozol. az elégedetlenség miatt.
– talán, el. elkárhozni a semmiben, megérdemelt.
– de hát, van szájnyílás a pofádon és lyuk a seggeden. miért nem elég? meg van írva: sokra igyekezel, de egy a szükséges.
– a segglyuk vagy a nyelőcsatornában folytatódó szájnyílás? az már kettő! melyik az az egy? válassz!
– hülye vagy!
– úgy érted, közönséges?
– az. nem is kettő. az emésztőrendszer, egy. befalod, megemészted, kiszarod. ez egy rendszer. az is, hogy beszívod, majd kifújod. a levegőt. lélegzel és eszel. és élsz. ennyi. hát, ez nem elég ahhoz, hogy boldog legyél?
– meddig? igazad van. rendszer. de, hogy meddig és miért, rendszerelméleti probléma. jó ez a probléma? boldog vagy tőle?
– miért bonyolítod?
– merthogy a segglyuk nem elég, ezt gondolom.
– figyelj! “Seggcsók a Béke Része. Amerikának meg kell majd seggcsókolnia a Földanyát. A Fehérek seggcsókolják meg a Feketéket a Békéért és Gyönyörért. Egyetlen ösvény a Békéhez, Seggcsók.”***
– pimasz! méltatlan!
– pedig, ez már valami. nem semmi! a seggcsók, az már valami. átkeretezi azt, hogy száj és segglyuk. szájjal nemcsak enni lehet, és segglyukkal nemcsak kiszarni, amit megemésztettél. ez a közönséges. a boldogság az, hogy a közönséges valami túlmutat a maga közönségességén. például, hogy a nincs túlmutat önmagán arra, hogy van. a seggcsók például arra, hogy szeretet. hogy van szeretet.
– égbekiáltó!
– pedig meg van írva: boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyország.
– hát, ez az! ez, pontosan téged cáfol! önmagadnak mondasz ellent. a lelki szegénység – az egyszerűség, a szerénység, az együgyűség – a boldogság. érd be azzal, amid van, és boldog vagy. a száddal, meg a segglyukaddal!
– de hát, ha van szád és segglyukad, akkor már nem is vagy szegény, mert van valamid. emésztőrendszered.
– végre!
– csakhogy, itt Jézus nem azokról beszél, akiknek van valamijük. ellenkezőleg, azokról, akiknek nincs. a koldusról. aki nem éri be azzal, hogy van szája és segglyuka. és tisztában van azzal, hogy amije van, az nincs. ezért, nem szegény, hanem koldus. könyörög, valamiért, ami nincs. és ettől boldog. nem attól, hogy nincs, hanem attól, hogy lesz. nem a szegény, hanem a mennyország várományosa a boldog. és, a mennyországnak nem a szegény, hanem a koldus a várományosa.
– ez nem egy és ugyanaz?
– nem. A szegény “alázattal” beéri azzal ami van, avagy a ninccsel. ellenben, a koldus tudja, hogy nincs, és könyörög azért, hogy legyen! például, béke. és ehhez meg kell seggcsókolni a Földanyát. és, ez annyira nehéz, ha nincs benned elég szeretet. ha, ezt nem tudod, akkor szegény vagy, de nem boldog. ha, tudod: koldus vagy, és tiéd a jövő. mert, jelen sosincs, mindig csak jövő van. azt hiszem…
*** Seggcsók – Allen Ginsberg, fordította Eörsi István